Az oldalt új tartalomkezelő rendszerrel láttam el. A jelenlegi link már nem lesz frissítve.
Automatikus átirányítás az új felületre.
(ha néhány másodpercen belül nem jelenik meg, kérlek használd az alábbi linket)
CMPro Yak 54
Üvegszálas kompozit törzs, fóliázott balsa szárnyak és vezérsíkok.
fesztáv 1320 mm
hossz 1150 mm
szárnyfelület 33 dm2
profil NACA0014
javasolt felszálló súly 2.7-2.8 kg
javasolt motor 2T 7,5-8 ccm, 4T 8,5-10,5 ccm
Gyári állapotában valahogy így fest:
[CMPro Yak 54]
A kis Yak törötten került hozzám, úgy tudom a hátára esett.
Az alábbi sérüléseket találtam rajt:
- törzsön számos repedés, szövet delaminálódás
- rétegelt lemez törzsbordák törése
- szárny cseszterton (alu cső) elgörbült
- oldalkormány kiegyensúlyozó füle letört, sarka sérült
- jobb szárny tőbordája eltört a főtartó mögött
- bal szárny tőbordája és első bordája eltört a főtartó mögött, köztük a balsa borítás elrepedt
A javítás szerteágazó feladat volt/lesz.
A munkák nagy része már kész de szabadidő hiányában csak részletekben, visszadátumozva tudom lejegyezni...
A cseszterton cső pótlásakor megtudtam hogy 19 mm-es átmérőjű csövet nem forgalmaznak mert nem szabványos...
Kis gondolkodás után rájöttem hogy valószínűleg angolszász szabvány szerint készült, és valóban, éppen 3/4 coll.
Sovány vígasz, mert ezt a méretet sem sikerült beszereznem.
Áthidaló megoldásként 18 mm-es csövet használtam, ehhez azonban le kellett szűkítenem a meglevő 3/4 collos hüvelyeket.
A már ismertetett eljárással leheletfinom falvastagságú csövet készítettem 50 grammos üvegszövetből.
Méretre vágás után mikroballonos epoxy gyantával a meglevő cseszterton hüvelyekbe ragasztottam a szárnyban és a törzsben. A súly növekedés minimális volt (talán vissza is nyertem a kisebb átmérőjű csővel).
A javítást a bal szárnyon folytattam. Elég csúnyám tört.
[Yak 54 bal szárny sérülés]
A javíthatatlanul sérült darabokat levágtam. A képen látható törött bordákon belül nincs sérülés, így elég volt ezeket megragasztani.
[Yak 54 bal szárny sérülés]
Későn kaptam észbe hogy a sérült darabok eltávolításakor nem hagytam peremet a borításból, ezért egyszerű átlapolással/toldással nem tudom javítani azt.
Jobb híján a képen látható módon, lécekkel és egy segédbordával alakítottam ki az új borítás helyét.
[Yak 54 bal szárny sérülés]
A tőbordát a gyári megoldáshoz hasonlóan 2 és 3 mm balsa lapokból lamináltam.
A 10 mm vastag tömbbe kerül majd a hátsó helyező csap.
A következő feladat a törzs volt.
A tűzfal még a gyári volt némi üvegszövettel megerősítve.
[Yak 54 törzs - eredeti tűzfal]
Ezt le kellett vágnom mert nem fértem hozzá belülről a sérült kompozit héjhoz, illetve a motortartó bak rögzítő furatai is máshova estek.
[Yak 54 törzs - tűzfal levágva]
Az új tűzfal 6mm-es rétegelt lemezből készült. Itt csak bepróbáltam a helyére, szépen illeszkedik:
[Yak 54 törzs - új tűzfal kivágva]
A kabin mögötti borda körvonalát volt a legnehezebb meghatározni.
Kontúrfésű hiányában sok mérés, próba, csiszolás, újra próba, újra csiszolás...
A tűzfal mögötti borda már jóval egyszerűbb feladat volt, csak a szabályos köralakból kellett levágni egy keveset.
A kész bordák és a tűzfal:
[Yak 54 törzs - új bordák és tűzfal]
A motor lehúzatást és elhúzatást az előző tulaj jóvoltából pontosan ismertem: 2-2 fok le és jobbra.
Mivel a későbbiekben ezt várhatóan nem kell módosítani, a szokásos alátétgyűrűs megoldás helyett éket csiszoltam 6-os rétegelt lemezből, ami biztosította a megfelelő szöget.
(a megoldás előnye hogy az alátétek idővel besüppedhetnek a faanyagba, ezáltal változik az el- és lehúzatás. Az ékkel ez nem fordulhat elő)
Hogy a légcsavar forgásközéppontja a gép hossztengelyébe essen, a tűzfalon 4-4 mm-el el kellett csúsztatni a motortartó rögzítőfuratait (ez látható a fenti képen).
A motortartó az ékkel felszerelve:
[Yak 54 törzs - motortartó alátét ék]
A kompozit sérülések javítása aránylag egyszerű volt, ezt nem dokumentáltam mert a poliészter gyantával gyorsan kellett dolgozni.
Kívülről cellux szalaggal ragasztottam le a sérüléseket (hogy ne folyjon ki a gyanta), belülről átitattam őket gyantával majd üvegszövetet rétegeztem rá.
A tűzfal ragasztását is üvegszövet csíkokkal erősítettem meg belülről.
A réteges lemez bordákat ezután ragasztottam a törzsbe, szerencsére (a szűk hely ellenére) egyszerűen be lehetett őket igazgatni a helyükre.
A motor egy új, 8.5 ccm (.52 cui) ASP lett.
A típust illetően megoszlanak a vélemények, sokan nagyon jó ár/érték arányú motornak tartják ezt az olcsó kínai gyártmányt, mások szerint semmire sem jó.
Ebben a kérdésben is tapasztalt modellező kollegámra hallgattam, és egyelőre nem bántam meg.
[Yak 54 törzs - motor beszerelve]
[Yak 54 törzs - motor beszerelve]
A takaros kis pitts-stílusú kipuffogót Dranka Pál készítette nekem, kifogástalan minőségben és kellemes áron dolgozik.
A kipuffogót eredetileg egy másik projectbe szántam, addig azonban remekül beválik a Yakban, nem kell hozzá szétszabdalni a motorburkolatot.
(a gyári ASP kipuffogó ('super quiet' kivitelű hangtompító) amúgy sem fért volna el, mert az átlagosnál hosszabb.)
A tank 300 ml-es Kavan lett.
Mint később kiderült ezt lehet hogy kicsit túlméreteztem, 5-8 perces startok alatt csak az üzemanyag harmada-negyede fogyott el.
Ezt extrapolálva 15-20 perces repülési időt jelentene a tele tank, ami feleslegesen hosszú.
[Yak 54 törzs - orrburkolat]
Szép új orrburkolatot kaptam a géphez.
Nem akartam a hengerfej környékét teljesen szétfaragni rajt, ezért csak az izzítónak és a főtű beállító szárnak vágtam egy-egy kis lyukat.
Alul a kipuffogó kivezetés körül jó nagy ráhagyással vágtam ki, így a motor hűtése sem gond.
A futószár egyedi készítésű, egy kartonpapírból hajtogatott hevenyészett 'sablonban' kentem ki, a formaleválasztást cellux szalag biztosította.
(csak egyszer használatos, de nagyon gyorsan elkészíthető sablon.)
A futószár anyaga speciális mókusszőr kompozit. (Új ecsettel dolgoztam és a szálak egy része az üvegroving rétegek közt maradt :)
64 mm-es szivacs kerekeket kapott, ez kb. scale méret - csakúgy mint a futószár maga.
Utólag belegondolva lehet hogy okosabb lett volna kicsit alacsonyabbra venni.
Hiába az előre nyúló futószár és az aránylag nagy kerekek, mert a súlypont magasan van és leszállás után néha orra bukik, éppen megálláskor - nagyobb fűcsomó esetén fel is bukfencelt párszor.
Túl vagyunk az első 20 starton (kb 2 repült óra), nagyon tetszik a madár.
[Yak 54]
[Yak 54]
Először 12.25x3.75 légcsavarral repültem, ez egy tipikus 3D légcsavar (kis sebesség nagy statikus húzóerő).
Persze ez nem is 3D-s gép, a felszálló súlya 3.1-3.2 kiló körül van, 33ndm szárnyfelülethez.
Az utolsó pár start erejéig kipróbáltam 11x5-tel, most ez jobban tetszik, dinamikusabbnak érzem a gépet.
Néhány kisebb módosítás még hátra van:
- A tankoló csatlakozás elég alulra került hogy ne legyen szem előtt, így viszont tankoláskor pancsolok az üzemanyagban. Ez nem is túl kényelmes, és legfőképp nem egészséges, úgyhogy valószínűleg kap egy tankoló szelepet.
- Új futószár
- A házilag fabrikált üvegszövet kabintető helyett kap egy gyárit - hacsak valaki meg nem mondja hol kapok megfelelő anyagot saját készítésű kabintetőhöz : )
2008.07.21.
Orra bukás probléma megoldva, némi karbon roving feláldozása árán kikentem egy új futószárat, kicsit alacsonyabb és előbbre nyúlik mint a másik.
(Dekoratívabb is, de ez nem volt szempont)
Sikerült 0,8mm vastag PET anyagot kerítenem a kabintetőhöz, a Praktikerben Gutta fólia néven árulják.
A kabintető formát nikecellből csiszoltam, ez elég mocskos munka (nekem legalábbis szimpatikusabb a fa anyagok csiszolópora : )
Utána géz+gipsz kompozittal erősítettem meg, ettől masszív és alaktartó lett, majd vékony üvegszövet laminát került rá hogy szépen glettelhető legyen.
Sok glettelés+csiszolás (háromszori könyökzsír utánrendelés :) után végül egy réteg szórógitt, fényesre csiszolás és lehetett vákuumozni.
Mivel eleve a kabintető is jókora, plusz a formára is ráhagytam elöl-hátul hogy legyen miből vágni, na meg a kiszabott anyag is ráhagyással készült, így a keret nem fért be a sütőbe.
Ezért hőlégfúvóval melegítettem.
Az eredmény tűrhető, kis gyakorlással szerintem tökéletes kabintető készíthető.
A vákuumot egy vacak kis háztartási porszívó szolgáltatta, teljesen kielégítő volt.
Videon dokumentáltam a folyamatot, a gyorsítás miatt kicsit komikusra sikeredett (anélkül viszont unalmas volt):
Augusztusban egy repülés során pilóta hiba miatt flatter (rezonancia) lépett fel, és a levegőben eltört a vízszintes vezérsík.
A géppel le tudtam szállni de a vezérsík cserére szorul. A fólia lebontása után ezt találtam:
[sérült vízszintes vezérsík]
Ez pedig már az újonnan épített vezérsík:
[új vízszintes vezérsík]
Na és ha már úgyis ki kell műteni a kompozit törzsből a vastagon begyantázott balsa vezérsíkot, miért ne csinálnék egy teljes "kisgenerált"?
Mióta megvan a Yak, mindig szerettem volna a designt lecserélni ilyenre:
[Yak 54]
Ehhez persze le kell cserélni a teljes fóliázást, illetve a kompozit törzsről és orrburkolatról lecsiszolni az (amúgy irreálisan vastag) gyári festést majd újra festeni.
A fóliázás nem probléma, ráadásul így van lehetőségem megvizsgálni és javítani a balsa váz sérüléseit - van belőle néhány.
A törzs már kemény dió. A gyári festék valami vastag műgyanta alapú maszat, helyenként elreped és pikkelyesen leválik máshol alig lehet lecsiszolni.
A kompozit anyag korábbi sérülései miatt jó sok a felületi egyenetlenség is, van mit glettelni.
[csiszolás közben]
A festék sem egyszerű eset, a választott alapszín (Cub Yellow) fólia kivitelben létezik, festékként azonban nem - egyedileg kellett kikevertetnem.
Ráadásul a kedvezőtlen pigment összetétel miatt ez egy aránylag gyengén fedő festék, valószínűleg több rétegben kell majd festeni, amelyek közt 24 óra száradási időt írnak elő.
Kellet nekem kitalálnom ezt a kisgenerál hülyeséget?
Az erre fordítható szabadidőm persze nem lett több, ezért már kb két hónapja áll a gép.
Tanulság: ami működik, ne javítsd meg - rég megtanulhattam volna már.
2008.10.15.
Végre sikerült lefestenem a törzset, bár az eredménnyel nem vagyok különösebben elégedett: a glettelés nyomai foltokban átütnek a festék alól.
Ezt a leckét is megtanultam, az alapozáson nem illik spórolni.
(persze, azt hittem pár grammal könnyebb lehet - így viszont ráment mind a 2 deci festék, az alábbi eredménnyel)
[törzs és orrburkolat festve, többi fóliázva]
Legalább a fóliázás jól sikerült, kész öröm az orastick fóliával dolgozni.
Oracover is felmerült, de az öntapadós orastick változattal már volt tapasztalatom így annál maradtam.
Öntapadós, hőre tapad és zsugorodik, mi kell még?
Ez volt a reklám helye.
Egyben kicseréltem a szervótálcát is, amelyet a mókás kedvű kínaiak eredetileg 2 azaz kettő mm-es, elég puha réteges lemezből készítettek.
Szemmel láthatóan komolyan is gondolták, ettől függetlenül engem az összeszereléskor rendszerint a frász kerülgetett, egy szimpla szervóvezeték csatlakoztatásától már kellemetlenül meghajlott.
Az újat normális 4mm-es anyagból készítettem el.
Warning: mysql_fetch_assoc(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /var/www/vhosts/cnv.hu/httpdocs/counter.php on line 10
Oldal letöltések száma óta: