GWS A10

Az első RC modellem egy könnyű, hab építésű A10 Warthog lett.
(Előre bocsátom hogy az 'építés' színvonalára nem vagyok büszke, senki se tekintse követendő példának : )
(Az igazi gépről itt olvashatsz.)

Olcsó GWS gyártmányt választottam.

A dobozt kibontva kissé pontatlanul legyártott, nikecell-szerű (de annál nagyobb sűrűségű, erősebb) habból készült sárkány darabok kerültek elő, barátságtalan barnára festve. Az összeépítési útmutatót átfutva több ponton is problémásnak találtam a konstrukciót, így elkezdtem agyalni hogyan lehetne elegánsabb megoldásokat találni.

A gyárilag adott bambusz pálcákat gyengének éreztem, helyettük karbon csöveket kapott főtartónak és a törzsbe, valamint pluszban a vízszintes csillapítóba és a hajtómű gondolák tarókonzolaiba.
A kormányfelületek zsanérjaihoz vékony műanyag lapkákat adtak, ezek néhány millimétenyire nyúltak volna be a felületekbe. Inkább rendes műanyag zsanérokat kapott.
A gyári 'kútkerekek' helyett csinosabb habkerekeket tettem alá, de nem a javasolt vékony acél drótokra szereltem, hanem behúzott pozícióban rögzítve... Ugyanis a konstrukcióból adódóan az igazi gép is le tud szállni akár behúzott futókkal is! Így a levegőben szinte nem is látszik hogy van alatta futó.

[Főfutó]

Az orrfutót elimináltam és helyette kicsi kormányozható farokkereket kapott, akkor még úgy terveztem ugyanarról a szervóról az oldalkormányt is vezérelhetem majd. (Az eredeti GWS konstrukcióban oldalkormány sincs) Tudom nem valami scale megoldás ez a farokfutós dolog, de a levegőben ez sem látszik :)

[Farokfutó]

A kínai csűrő megoldás egyszerűen tragikus, mert az összekötő huzalok forgástengelye és az általuk mozgatott csűrő felületek forgástengelye szöget zár be, emiatt vagy szorul az egész, vagy lötyög. Nem is értem hogyan gondolták ezt... Természetesen lecseréltem, igaz nem szép megoldás és nincs elrejtve mint a gyári, de legalább pontosan működik.

[Csűrő mechanika]

Később ezt lecseréltem oldalanként 1-1 szervóra amelyeket a szárnyba süllyesztettem.
A hajtómű gondolákba be kellett volna ragasztani az impeller egységeket, de akkor nem tudtam volna később motort cserélni - pedig ez is szerepelt a hosszabb távú terveim közt. Igy hát kapott egy zsanérozott szerelőajtót is.

[Hajtómű gondolák szerelőajtóval]

Végül ilyen lett a kész gép:

[Felszállás előtt]

A pille könnyű LiPo akku ellenére is kicsivel túlléptem a gyárilag javasolt felszálló súlyt (470-520g helyet 536g), a tolóerő viszont igen sovány volt (alig 240g), így tudtam hogy nem lesz valami virgonc a levegőben. Hát ebben az állapotában került sor a berepülésre - és egyben a "tűzkeresztségemre".

GWS A10 berepülésem

A vártnak megfelelően nagyon hosszú nekifutás után tudtam csak felszállni, a repülés is folyamatos küzdelem volt a magasságért. Mindennek ellenére nagyon szépen, simán es kiszámíthatóan repül. Kezdőként is aránylag könnyen terelgettem, oda és úgy fordult ahogy terveztem.

A tanulságok:
- Slowflyer vevő helyett bele teszem a gyári futabát, ez nagyon zavarérzékeny (a motoron vettem eszre, már 1-200 méter távolságban ki-kihagyott, holott a talajon hatótávolság próbánál jól viselkedett)
- A futók lényegében feleslegesek, nagyon nehezen száll fel vele és az első leszállásnál tőből kitört mindhárom, pedig nem vertem oda. Marad a hasra szállás magas fűbe, az bevált.
- Könnyebbre kell építeni, és nem árt az erősebb motor. 

2006.05.01.

A fentiek fényében nekiestem, és a súlyt leszorítottam 490 grammra. A futók elfelejtve, műanyag zsanérok lecserélve celluxra. A súlyeloszlása sokkal jobb lett, csak pár gramm ólom maradt az orrában. A vevőantennát rövid úton kivezettem a törzsből, vegig a szárnyon, ezzel jelentősen javult a vétel. (eddig sajnos a törzsben futott végig, a motorok es azok vezetékei közt) A motor egyelőre maradt, de a jelentős súlycsökkentés miatt már érezhetően jobban viselkedett a gép.

Ezen felbátorodva beruháztam egy brushless szettbe:
2db HiModel HM204046 motor (Kv 4600)
2db 30A/40A TowerPro (ESC,G2) szabályzó
3s LiPo 2500 mAh 20C (csúcsban 30C állítólag)

A nehezebb motorok, akkupakk és a két szabályzó miatt 700 grammra ment fel a felszálló súly, de vele a tolóerő is, 690g közelébe. Ez már sokkal jobb arány volt, és szerencsére a felületi terhelés is barátságos maradt, 50g/ndm körüli.
Nagyon vártam az újra berepülést...

Egyfelől örülök, mert a technika jelesre vizsgázott.
A 'pilóta' már kevésbé.
A gép nagyon szépen repült, bőven volt bent erő... Orsó, looping, Immelmann, emelkedés 90 fokban (persze nem sokáig mert a tolóerő nem haladta meg a gép súlyát), majdnem mindenhez volt ereje. Aztán egy túl alacsonyan kezdett split-s lett a vége, még egy pár méter kellett volna. A sárkányt csúnyán összecsuktam, a technika szerencsére megúszta.
A tanulságokat levontam.

[Szomorú A10]



2006.05.13.

Bár a törés után megragasztottam a törzset, a hab anyag több helyütt összetömörült és vetemedett is, nem lehetett szépen kiegyenesíteni. Elhatároztam hogy faragok egy új törzset, a kormányfelületek és kormánymozgató megoldások cseréje is igencsak érett már.

A törzset 2x5 cm vastag nikecell táblából faragtam:

[berajzolva]

[kontúr faragás]

[kontúr faragás]

[kontúr faragás]

[kontúr faragás]

Sok csiszolás után...

[alakulgat]

Kiüregeltem és belülről 69g-os üvegszövettel 'béleltem'. Erre azért is szükség volt mert helyenként nagyon elvékonyodott az anyag.

[üregelés]

A gondolákat precízen egy nikecell tömbre gyantáztam, majd szépen egybecsiszoltam a törzzsel.

[gondolák]

[illesztés]

[egybecsiszolás]

[egybecsiszolás]

[majdnem kész!]

A szárny sérüléseit kivágtam, beragasztott hab anyaggal pótoltam. Kapott egy halvány glettelést, új kormányfelületeket és zsanérokat.

[pótlások]

[pótlások]

[pótlások]

[csiszolva]

[csiszolva]

[csiszolva]

[csiszolva]

Az eredeti csűrők szegélyét kimartam, 1mm-es balsát gyantáztam bele, síkba csiszoltam a felületet és csak zsanérozás után vágtam ki a csűrőket.

[zsanérozás előtt]

A felszálláshoz még hátra volt az elektronika finomítása, ugyanis a nagy teljesítményű brushless szabályzók erős zavarokat 'engedtek' vissza a vevőbe, ami 100-200 méter körül már teljesen leültette a vevőt.
A megoldás külön vevőakkumulátor, és a szabályzók teljes galvanikus leválasztása lett. Ehhez egy végtelenül egyszerű opto csatolós megoldást építettem, de így is megszenvedtem vele - nem ismertem a vezérlő jel jelszintjét és kitöltési tényezőjét sem. 25-75% közti kitöltést és 0,3-0,5V (mért) jelszintet feltételezve, végig hibás elgondolás alapján egy invertáló kapcsolással oldottam meg - persze nem működött. Most már tudom hogy a kitöltés 5-10% közti, a jelszint pedig a BEC feszültség közelében van. Nem-invertáló kapcsolással már tökéletesen működik a leválasztás, a zavaroktól sikeresen megszabadultam.
Az opto csatoló leírását itt találod. 

2006.06.11.

Az újra berepülés sokat váratott magára, kicsit tartottam is tőle mert az új törzs a sok erősítéssel kicsit elszaladt súlyban, majd' egy kiló lett a felszálló súly... Bizony a gyári ajánlás kétszerese! Teljes meglepetésemre így is szépen lehetett kézből indítani, bár amint azt várni lehetett, sokkal gyorsabb lett. Akku problémák és idő hiány miatt elég keveset repültem, majd az Extra 300 építése miatt el is csomagoltam. Talán egyszer újjáépítem üvegszálas kompozit technológiával, ki tudja? :) 

2006.07.12.